Fájdalmas veszteség érte a Szegedi Tudományegyetem oktatói-kutatói közösségét, elsősorban a Juhász Gyula Pedagógusképző Kart és a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kart: 2023. február 18-án elhunyt Dr. Tóth Szergej nyugalmazott főiskolai tanár.
Magyar és orosz szülők gyermekeként 1955-ben született Dnyeprodzerzsinszkben. Az általános- és középiskolát Székesfehérváron végezte, 1980-ban szerzett földrajz-orosz szakos középiskolai tanári diplomát Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen.
Pályáját a Radnóti Miklós Gimnázium tanáraként kezdte, 1986-ban indult felsőoktatási karrierje a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Orosz Nyelv és Irodalom Tanszékén. Sohasem lett hűtlen anyanyelvéhez illetve az orosz kultúrához, de kutató- és oktatómunkája akkor teljesedett ki, amikor a nyelv tanításán túl a nyelvi változások és azok szociokulturális vonatkozásai kerültek érdeklődése középpontjába. Az 1990-ben megalakult Alkalmazott Nyelvészti Tanszéknek kezdettől fogva meghatározó munkatársa, itt végzett kutatási eredményeit foglalta össze az ELTE-n megvédett Nyelvhasználat egy totalitárius rendszerben, nyelvszociológiai megközelítésben című PhD-értekezésében. A szakmai sikereket visszaigazolta a docensi, majd főiskolai tanári cím, és megkapta fontos vezetői kinevezéseit: 1995-ben lett az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, 2008-tól az Alkalmazott Humántudományi Intézet vezetője, amelyeket később további vezetői feladatok követtek.
A szegedi felsőoktatás integrációja együtt járt az oktatási feladatok megújításával is. A Tóth Szergej vezette szakmai közösség sikereként könyvelhetjük el, hogy az oktatók a megváltozott körülmények között is megtalálták helyüket, a karon elindult az alkalmazott nyelvészet mesterszak és a nyelv- és beszédfejlesztő tanári mesterszak, amihez más képzésekben vállalt feladatok magas színvonalú teljesítése társult.
A kutatásban és az oktatásban elért sikerei bizonyították, hogy szenvedélyesen érdeklődő és kreatív szakember, amihez egyebek mellett kitűnő szervező- kapcsolatépítő- és újító készség társult. A JGYPK alkalmazott nyelvészeti műhelyének vezetőjeként arra törekedett, hogy a hazai és az európai intézmények hasonló területen tevékenykedő munkatársaival szoros és termékeny kapcsolatot alakítson ki. A magyar- és hét európai ország számos kutatóhelyével létrejött együttműködések, közös projektek, közös sikerek révén Tóth Szergejt és csapatát nemcsak befogadta a szakma „elitklubja”, hanem e tudományos közösség életének, programjainak alakítói közé emelkedett. A MANYE, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének vezetésében 2003 és 2022 között titkári, alelnöki, választmányi tagi feladatokat vállalt. Kari- és egyetemi elismerései (Pro Iuventute két fokozata, Rektori Elismerő Oklevél) mellett keretbe foglalta pályáját a Széchenyi István ösztöndíj (2003) és a Brassai Sámuel-díj (2014). Külföldi elismerései közül a Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetem által adományozott díszdoktori címre volt a legbüszkébb.
Az elmúlt másfél évtizedben érdeklődése a szemiotika felé fordult, számos publikációban foglalkozott a hatalom tereinek, képeinek és szövegeinek szemiotikai aspektusú vizsgálatával. Tóth Szergej szemiotikai kutatásai meghatározó szerepet játszottak abban a folyamatban, amelynek eredményeként a JGYPK-n megnőtt a szemiotikai vonatkozású publikációk száma és impaktja. Tóth Szergej számos tanulmány szerzőjeként, illetve sorozatban megjelenő kötetek szerkesztőjeként talált elismerésre. Utolsó kötete, a 2022-ben megjelent Tünettan és identitás. Szemiotikaközeli albumkönyv e tárgyban folytatott kutatásainak szintézise. A vizsgált anyagok köre az alkalmi dokumentumoktól, fennmaradt fotóktól a köztéri műemlékekig, épületegyüttesekig terjed, a kapcsolódó, a tárgyi emlékeket keretező események pedig a családtörténeti epizódoktól a társadalmat alapjaiban megváltoztató történelmi eseményekig húzódnak.
Tóth Szergej tudományos és oktatói munkásságának egységét nem csak igényessége és a finom részletek iránti fogékonysága alapozta meg. Még a súlyos témák tárgyalásában is mindig jelen volt a rá jellemző derű, mély emberség, empátia és szellemes ötletesség. Ezek az emberi tulajdonságok tették integratív személyiséggé, kitűnő szervezővé. Szakmája legkiválóbb képviselői örömmel vettek részt, tartottak előadást az általa szervezett konferenciákon, rendezvényeken, megnyerő személyisége révén fogott össze különböző habitusú szakembereket közös célok érdekében.
E kvalitásai tették alkalmassá olyan pozíciók eredményes betöltésére, mint a Juhász Gyula Kiadó vezetése, a JGYTF főigazgató helyettessége illetve a JGYPK ifjúsági és kommunikációs dékánhelyettessége. Alkotótársai és oktató- vezető kollégái mellett hallgatói is nagyra értékelték. Szerették mint előadót, témavezetőt, kezdeményezésére ötven-száz fős hallgatói közösségek mozdultak meg, hogy szívvel-lélekkel segítségére legyenek konferenciák, szakmai napok, bemutatók, kiállítások, közös felolvasások megszervezésében, lebonyolításában. Kiváló arányérzéke garantálta, hogy a fajsúlyos szakmai programok mellett legyen helye a sziporkázó ötleteket felvonultató közös kikapcsolódásnak is.
Február 18. óta Tóth Szergej személyesen nem lehet közöttünk. De megmaradnak tanulmányai nyomtatott oldalakon, számos előadása videófelvételeken, derűs, szívélyes emberségét pedig tanítványok és kollégák emlékezete őrzi.
Marsi István
ny. főiskolai tanár
az SZTE JGYPK korábbi dékánja