1. Lesz-e jogállásváltozás a közalkalmazottak esetében?
Igen. A közalkalmazottak jogviszonya jogfolytonosan alakul át munkajogviszonnyá, vagyis a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, és a megszűnését követő nappal a munkáltatóval munkaviszony létesül.
2. Mire terjed ki a tájékoztatási kötelezettség a jogállásváltozás során?
A munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően 30 nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot az átadás időpontjáról, okáról és közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, valamint a továbbfoglalkoztatás biztosításáról. A munkáltató továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal konzultációt kezdeményezni a tervbe vett egyéb intézkedésekről, intézkedések elveiről, a hátrányos következmények elkerülésének módjáról, eszközeiről, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközeiről. A munkáltató köteles továbbá legkésőbb az átadás napjáig írásban foglalni a munkaszerződés tartalmi elemeit.
3. Ki fogja az új munkaszerződés tartalmat meghatározni? Ha nem lesz kollektív szerződés, egyéni alkuk lesznek?
A törvény meghatározza, hogy a munkaszerződésnek melyek a kötelező tartalmi elemei és azt is, hogy a jelenlegi kinevezéseket miként kell alapul venni.
4. Mik a garanciális elemek a jogállásváltozás során?
A modellváltást követően a jelenlegi közalkalmazott a megkötendő munkaszerződés révén a Munka törvénykönyve (Mt.) által szabályozott jogviszony alanya lesz. A modellváltás azonban nem befolyásolhatja negatívan a munkavállalókat, az alábbi garanciák szerint:
- Az Egyetemet továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul,.
- A jogviszonyváltást követően a munkabér nem lehet alacsonyabb összegű, mint a közalkalmazotti illetmény és illetménypótlékok együttes összege.
- Az Mt. által nem ismert pótlékok beépülhetnek az alapbérbe.
- A jogviszony időtartama, a munkaidő tartama változatlan, próbaidő nem köthető ki az átalakuló jogviszonyok esetében.
- A közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
- Ha a jogállásváltozást követően a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállalót felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani.
- A munkaviszony első évében a munkáltatói felmentésre vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók.
- A munkaviszony első 5 évében a jubileumi jutalomra vonatkozó Kjt. szabályok alkalmazandók.
5. Ha modellváltás lesz és megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyunk, akkor mi alapján kapjuk a bérünket?
Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. Az alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.
6. Hány nap szabadság jár a munkavállalóknak?
A jogállásváltozást követően az Mt. az irányadó, miszerint az alapszabadság 20 nap, amely további az életkor, illetve egyéb kedvezményezett életkörülményekre tekintettel meghatározott mértékű pótszabadsággal egészül ki. Ugyanakkor lehetőség lesz Kollektív Szerződésben szabályozni a kérdést, amelynek során az alap- és pótszabadság mértékétől a munkavállaló javára az Mt-től el lehet térni. Az SZTE a 2021. évre kiközölt szabadság jogcímeit, és a szabadságos napok számát nem tervezi módosítani, kizárólag ha az a Munkatörvénykönyve alapján kedvezőbb lenne a munkavállaló részére.
7. Magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás esetén hogyan alakul a jogviszonyváltás?
A magasabb vezetők és vezetők vezetői megbízása esetén a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés szerint alakul át munkaviszonnyá, ezzel egyidejűleg a létrejött munkaszerződés a vezetői megbízás határozott idejére és annak tartalma szerint módosul.
8. Vezetői megbízás lejártát követően megszűnik-e a jogviszony?
A vezetői megbízás lejáratát követően a munkaviszony a felek eltérő megállapodása hiányában átalakul a korábbi alapmunkakörre szóló kinevezés szerinti munkaszerződéssé, melyre az Mt. munkaszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. A modellváltás után az új szervezet jogutódja lesz a jelenleginek?
Igen. Az erre vonatkozó rendelkezést a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény tartalmazza, miszerint a korábban költségvetési szervként működő felsőoktatási intézménynek - a kizárólag a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek kivételével - általános és kizárólagos jogutódja az átalakítással létrehozott magán felsőoktatási intézmény lesz.
10. A modellváltás után megmarad a Szenátus?
Az új koncepció kialakítása során a Szenátus hagyományosan továbbra is az egyetemi működés egyik legfontosabb döntéshozói szerve marad.
11. A korábban aláírt tanulmányi szerződésem hogy változik a modellváltás miatt?
A tanulmányi szerződést a modellváltás nem érinti, tekintettel arra, hogy a tanulmányi szerződésre jelenleg is a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a jogállásváltozással a tanulmányi szerződések nem szűnnek meg.
12. Ha valaki nem fogadja el a felajánlott szerződést, részesül-e végkielégítésben, felmentési időben?
Tekintettel arra, hogy a jogviszony törvény erejénél fogva alakul át nincs a feleknek döntési alternatívája, erre tekintettel felmentési idő, és végkielégítés nem kapcsolódik a jogállásváltozáshoz.
13. Hogyan alakul a 65 év felettiek foglalkoztatása az új modell alapján?
A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat megtiltja az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött közalkalmazottak további foglalkoztatását. A modellváltást követően a közalkalmazotti jogviszony megszűnik és a foglalkoztatást munkaviszony keretében kell folytatni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései szerinterre tekintettel nincs akadálya annak, hogy a munkáltató az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalót foglalkoztasson.
14. Ki lesz a munkáltatóm?
A munkáltató a Szegedi Tudományegyetem lesz, az egyetemen belüli munkáltatói jogkör gyakorlója változatlan marad.
15. Milyen jogviszonyom, milyen szerződésem lesz?
A Szegedi Tudományegyetemnél töltött közalkalmazotti jogviszonyt az átalakulással létesülő munkaviszonnyal egybe kell számítani. Valamennyi közalkalmazott és egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló továbbfoglalkoztatása jogfolytonos az alábbiak szerint:
- Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kollégák jogviszonya változatlan marad.
- A határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezés, határozatlan idejű munkaszerződéssé alakul.
- A határozott idejű közalkalmazotti kinevezés – az abban megadott határidőnek megfelelően – határozott idejű munkaszerződéssé alakul.
- A kikötött és még le nem járt próbaidők az eredeti határidőig fennmaradnak.
- A teljes munkaidős közalkalmazotti kinevezés teljes munkaidős munkaszerződéssé, a részmunkaidős közalkalmazotti kinevezés ennek megfelelő munkaidőt tartalmazó részmunkaidős jogviszonnyá alakul.
- Az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok (pl. önkéntes szerződés megbízási szerződés) változatlan formában hatályosak maradnak.
- A köznevelési életpályamodell – a vonatkozó jogszabályok értelmében – változatlan marad.
- A munkavégzés helye főszabály szerint változatlan.
16. Mikor szűnik meg a dolgozók közalkalmazotti státusza?
A modellváltással összefüggő közalkalmazotti jogviszony változása 2021. augusztus 1-jén történik meg.
17. Változik-e az illetménykifizetés napja?
Nem, a modellváltást követően várhatóan nem módosul az munkabérfizetés napja.
18. Augusztus 1. után milyen okok miatt lehet felmondani valakinek? Ez lehet-e egyoldalú, a munkáltató által kezdeményezett folyamat? Ilyen esetben mennyi a felmentési idő és mekkora összeget kap ezen idő alatt a munkavállaló?
A modellváltást követő első évben – vagyis 2022. augusztus 1-ig – még a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályai (Kjt.) vonatkoznak a munkavállaló felmentésére, ezt követően a Munka Törvénykönyve (Mt.) lesz az irányadó.
Ahogyan a közalkalmazotti törvény, úgy az Mt. is megengedi, hogy a felmentést a munkáltató egyoldalú folyamatként indítsa el.
A felmondási idő az Mt. esetében 30 nap. Amennyiben a munkáltató kezdeményezi a folyamatot, a felmondási idő meghosszabbodhat a munkaviszonyban töltött évek számától függően:
- 3 év után 5 nappal,
- 5 év után 15 nappal,
- 8 év után 20 nappal,
- 10 év után 25 nappal,
- 15 év után 30 nappal,
- 18 év után 40 nappal,
- 20 év után 60 nappal hosszabbodik meg.
A felek hosszabb, legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.
19. Kik fogják a modellváltás után a dolgozók érdekeit képviselni?
A Kjt. alapján működő Közalkalmazotti Tanács megszűnik és a munka törvénykönyvének rendelkezései szerint Üzemi Tanács jön létre. A szakszervezeti érdeképviseletek változatlan formában továbbra is képviselik a munkavállalók érdekeit.
