KULTURÁLIS MEDIÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK

Érdekel a kultúra? Bölcsész alapszakon végzel, és szeretnéd kipróbálni magad más területen is? Kíváncsi vagy a kultúraközvetítés intézményeire, szervezeteire, lehetőségeire? Kíváncsi vagy más népek kultúrájára? Szeretnél kulturális rendezvényeket szervezni? Legyél kultúraközvetítő szakember! Várunk a kulturális mediáció mesterszakon!

A mesterképzési szak célja:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nevelés- és kultúratudományi, pszichológiai, társadalomtudományi ismereteik birtokában képesek a szociokulturális társadalmi folyamatok elemzésére, a szükségletek felmérésére, elemzésére, a megjelent igények megjelenítésére, a kultúra tartalma, a kultúra alkotói és a különböző társadalmi csoportok közötti mediálásra, professzionális kultúraközvetítésre. A végzettek alkalmasak a különböző településeken, hazai és nemzetközi közösségekben a kulturális igények alapján a művelődési lehetőségek fejlesztésére, kulturális projektek tervezési, szervezési, üzemeltetési és ellenőrzési feladatainak ellátására. Megfelelő ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

A szak képesítési és kimeneti követelményei:

1. A mesterképzési szak megnevezése: kulturális mediáció (Cultural Mediation)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat

szakképzettség: okleveles kulturális mediátor

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Culture Mediator

3. Képzési terület: bölcsészettudomány
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az andragógia és közösségszervező alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló az 1993. LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű művelődésszervező, személyügyi szervező, munkavállalási tanácsadó, az ezekkel megfeleltethető korábbi főiskolai szintű szakok (népművelés, közművelődési szakember), a bölcsészettudomány képzési területről a pedagógia, a pszichológia; a gazdaságtudományok képzési területről az emberi erőforrások; a társadalomtudomány képzési területről a szociológia, a politológia, az informatikus könyvtáros, a kulturális antropológia alapképzési szak, valamint a pedagógusi képzési terület alapképzési szakjai.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a bölcsészettudomány és társadalomtudomány képzési területek szakjai.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit;

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja: l. a bevezetőben!

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A kulturális mediátor

1. a) tudása

Ismeri a kultúraközvetítés komplex folyamataira ható tudományos diszciplínák, a kultúratudomány, nevelés- és művelődéstudomány, pszichológia, társadalomelmélet meghatározó elméleti irányzatait és azok összefüggéseit.

Ismeri a kultúra és a civilizáció fogalmak jelentésének fejlődéstörténetét, egymáshoz való viszonyukat.

Ismeri a magyar és az európai kultúra folyamatainak és jelenségeinek lényeges értékeit és a magyar kultúra nemzetközi környezetben való képviseletének módjait.

Ismeri a kultúraközvetítés elméletét és gyakorlatát.

Ismeri a kultúraközvetítés állami, piaci és nonprofit intézményeit és szervezeteit.

Ismeri a változó társadalmi, gazdasági, kulturális környezet rendszerezési, elemzési technikáit, valamint a szervezés és irányítás elméleti alapjait és technikáit.

Ismeri a kulturális intézmények, hazai és nemzetközi kultúraközvetítő hálózatok, kutatócsoportok és projektek tervezési, vezetési, menedzselési ismereteit.

Ismeri a kultúra gazdaságtanát.

Ismeri a globális emberi jogokat és a nemzetiségi jogokat tartalmazó joganyag lényegi összefüggéseit, a kultúrára gyakorolt hatásait, a kisebbségi kultúrák és a multikulturális területek sajátosságait.

Ismeri mind a tudományos nyilvánosságban, mind a kultúraterjesztésben megkívánt magas igényű írásos és szóbeli kommunikáció technikáit.

Ismeri az infó-kommunikációs technológiák használatát.

Ismeri a magyar társadalom legfontosabb kisebbségi csoportjait, a multikulturális társadalom alapvető jellemzőit.

Ismeri a kulturális szervezet létrehozásával, működtetésével kapcsolatos gazdasági és irányítási feladatokat.

1. b) képességei

Képes a változó társadalmi, gazdasági, kulturális környezet rendszerezett, alkotó megértésére, az új információk, problémák és jelenségek szaktudományos feldolgozására, a szociokulturális társadalmi folyamatok elemzésére.

Képes a szükségletek felmérésére, felismerésére, a felmerülő igények megjelenítésére, a látens és manifeszt igényekhez igazodó innovatív kulturális mediációs folyamatok tervezésére, és élményt nyújtó tapasztalatok szakszerű facilitálására.

Képes a magyar kultúra és kultúraközvetítés, különösen a közművelődés, az állami, piaci és nonprofit intézményeit és szervezeteit a tradíció és a fejlődés dialektikájában működtetni, fejleszteni, értékelni.

Képes a nemzetközi környezetben a magyar kultúra képviseletére, nemzetközi projektekben való cselekvő együttműködésre.

Képes a saját hipotézisen alapuló, önálló kulturális jellegű kutatások tervezésére és megvalósítására, az eredmények tudományos igényű írásos és szóbeli prezentálására, más kutatások eredményeinek kritikai reflexív elemzésére.

Képes a kulturális szakértői feladatok ellátására, a kulturális örökség menedzselésére, a szellemi és tárgyi kulturális örökség helyi közösségek általi elismerési, gondozási folyamatainak támogatására.

Képes a különféle társadalmi csoportok és intézmények közötti szakszerű mediálásra, szervezetépítésre, fejlesztésére, menedzselésére, a nemzetközi kulturális kapcsolatok élénkítésére.

Képes a kultúraterjesztés és a közművelődés területén stratégiák kidolgozására, különböző szintű társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális igazgatási döntések előkészítésére, azok szakmai és nem szakmai közönség számára történő kommunikálására.

Képes a hagyományos és új típusú civil társadalmi kezdeményezések támogatására, esélyegyenlőségi, érdekartikulációs, érdekérvényesítési és érdekvédelmi folyamatok felépítésére.

Képes a különböző professziók és szektorok képviselőivel együttesen dolgozva közreműködni helyi, regionális, nemzeti és globális szintű társadalomfejlesztési programokban, kulturális-kreatív kompetenciák transzferhatásainak felerősítésében.

Képes kultúraközvetítő vállalkozás létrehozására, kulturális szervezetek és projektek menedzselésére.

1. c) attitűdje

Kreatív, problémamegoldó- és reflexiós módon közelít a szakmai kérdésekhez.

Kooperációs, konfliktustűrési és konfliktuskezelési, empatikus módszerekkel közelít a szakmai kérdésekhez.

Rendelkezik a szakmai énkép megkonstruálása és a kulturális mediátor professzió értékeihez való hűséggel, elkötelezettséggel, etikai felelősségvállalással.

Rendelkezik az új feladatok megoldására inspiráló kezdeményező készséggel, pozitív beállítódással, küzdeni tudással, érzelmi intelligenciával.

Rendelkezik a kulturális menedzsment és a mediálás sajátosságaiból adódó összetett és előre ki nem számítható helyzetekben a változás- és a válságkezelés, a döntéshozás, a dialógusteremtés, a kultúraközi kommunikáció szemléletmódjainak ötvözésére.

Rendelkezik nyitottsággal más kulturális világok iránt, a kulturális különbözőségek értékelésével, különbözőségek értékelésének és elfogadásának képességével.

Használja a tudásmenedzsment, a tudásforrás feltárása, az ismeretek és tapasztalatok önreflektív elemzése módszereit a szakmájában.

Adaptív és rendszerszemléletű.

Alkalmazza a permanens innovációt a kreativitás, originalitás, flexibilitás, fluency elemeivel, a hatékony vezetést, a team-munkát és az önfejlesztést.

Fontosnak tartja a tevékenységek és emberek együttműködését és összehangolását.

1. d) autonómiája és felelőssége

Fontosnak tartja a másokkal való szakmai és szakmaközi együttműködést.

Önállóan és permanensen fejleszti személyiségét, alkalmazza a szakmai önképzést.

Rendelkezik a kezdeményezés, az önálló és közösségi döntéshozatal képességeivel.

Rendelkezik az egyéni és közösségi felelősségtudattal, felelősségvállalással.

Felelősséget vállal az elvégzett munkáiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek. Képviseli szakmája érdekeit és érdemeit, azok mellett felelősségteljesen kiáll.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

Összesen 100 kredit az alábbiak szerint:

kulturális fogalmi, intézményi és tevékenységi rendszer 16-25 kredit;

kultúraközvetítés 10-15 kredit;

kulturális menedzsment 22-30 kredit;

kulturális mediáció módszertana 16-25 kredit;

minőségmenedzsment 8-12 kredit;

kultúrakutatás 8-13 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a kiscsoportos tantervi gyakorlaton túl a 3. vagy 4. félév során egy alkalommal kulturális intézményben vagy szervezetben teljesítendő négy hetes, 160 óra időtartamú, képzési időszakhoz kapcsolódó (a nyári szünet időtartamára is kiterjeszthető) gyakorlat.

A szakmai gyakorlati helyet a felsőoktatási intézmény jelöli ki a hallgatóval egyeztetve. A gyakorlati helyszínek lehetnek: közművelődési intézmények, múzeumok, könyvtárak, kulturális intézmények és szervezetek, valamint bármely települési önkormányzat, egyházi, nonprofit és civil szervezet, amennyiben kulturális tevékenységet is folytat, és amelyekkel a szakmai gyakorlatra a felsőoktatási intézmény megállapodást kötött, továbbá a szakmai gyakorló hely rendelkezik a szakmai gyakorlat szakszerű irányításához szükséges felkészültségű gyakorlatvezetővel.

9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges kreditek száma összesen 30 kredit az alábbi területekről:

bölcsészettudományi diszciplínákhoz tartozó alapismeretek: pedagógiai, pszichológiai, filozófiai, etikai ismeretek;

kommunikációtudományi ismeretkör, kommunikációfejlesztés; társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, antropológia, politológia; gazdasági és jogi ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján ezekből legalább 15 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

Érdeklődni Dr. Újvári Edit szakcsoportvezető egyetemi docensnél az ued@jgypk.szte.hu e-mailcímen lehet