A szegedi Tábor utcai Képzőművész Körben tanulta a szobrászat alapjait. 1980-ban szerzett rajzszakos tanári diplomát a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatójaként. 1993-tól az MAOE, 2002-től az MKISZ, 2001-től a Szög-Art művészcsoport, 2005-től pedig a Hám Egyesület tagja. Szegeden él, 1977 óta kiállító művész.
A 80-as évek elején expresszív lendületű bronzdomborművekkel jelentkezett. Főként a sodró képzetű drapéria alakzatok és az áttört, mértanias keretformák kontrasztjaival foglalkozott. A 80-as évek második felétől elsősorban kőplasztikákat készít. Hatással volt rá Rétfalvi Sándor, Kígyós Sándor munkássága, s maga is egy természeti gyökerű, kozmikus léptékű szobrászat megteremtésén munkálkodik. Plasztikáit a formai gondolatnak alárendelt következetes, tiszta, logikus, az anyag tulajdonságait messzemenően figyelembe vevő kimunkálás jellemzi. Előszeretettel idézi a félkörös, körkörös vagy spirál formákat, egyszersmind a kövek anyagszerűségét is tiszteletben tartja.
Az utóbbi években szobrászi működésének fő területe lett az üveg és kő eltérő tulajdonságaiban rejlő kifejezési megoldások kutatása. A két anyag társításával létrejövő metaforikus gondolattársítások foglalkoztatják. A különféle plasztikai minőségek kombinációja jó lehetőséget teremt számára az archaikus kultúrák, a keleti filozófiák iránti érdeklődésének plasztikai kifejezésére. Formai megoldásaira egyaránt jellemző a tömör, a zárt és ellentételeként a lágyabb organikus formák alkalmazása. Újabban az élesebb metszésű, kristályszerű formaképletek foglalkoztatják és inspirálják filozofikus hangvételű plasztikák készítésére.
(Forrás: artportal)
