Nagy János Dr.

A JATE-n 1970-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet, s 1976-ban nevezték ki a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékére. 1982-ben bölcsészdoktor, 1993-ban kandidátus, 1999-ben habilitált doktor, 2005-ben az MTA doktora lett. 1994-ben főiskolai tanári, 2000-ben egyetemi tanári kinevezést vehetett át, 2016. július 1-jétől emeritus professzor.

Angol, francia és magyar nyelven publikált: Mons (Belgium, 1966), Strasbourg (Franciaország, 1999), Münster-Debrecen (Spachtheorie und germanistische Linguistik, 2004, 2005), Annales (ELTE, 1999-2001, 2004), NyIrK (Kolozsvár, 2007, 2008, 2010), Univerzita Konstantina Filozofa (Nyitra, 2011, 2013, 2014) stb. MTA doktori és PhD-védéseken, habilitációs eljárásokban működött/működik közre 1995-től kezdve (TMB; Doktori Tanács; ELTE; BBTE, Kolozsvár; KLTE, majd DE, Debrecen; Pannon Egyetem, Veszprém). Rendszeresen publikál önálló kötetekben, a Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvőr, a Szemiotikai Szövegtan, számos konferenciakötet hasábjain (l. mtmt.hu). Kutatásainak középpontjában Weöres Sándor költői nyelvének elemzése áll. Tizenöt évig aktív tagja az ELTE stíluskutató csoportjának. A Magyar Nyelvtudományi Társaság és a MANyE választmányának tagja. Élő kapcsolata van az általános és középiskolai magyartanítással, rendszeresen dolgozik anyanyelvi rendezvényeken (Kazinczy-, Édes anyanyelvünk-, Nyelvünkben élünk-, Simonyi Zsigmond-verseny). A Kárpát-medencei Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny titkára 1988-tól, zsűrielnöke 2006-tól. 1996-ban „A magyar felsőoktatásért” emlékplakettet, 2009-ben Lőrincze-díjat vehetett át. Az SzTE 2016-ban professor emeritus oklevelet, a JGyPK „Pro Educatione” díjat adományozott a számára.